Tulajdonképpen ez amolyan „tipikus” probléma kutyás körökben. Nem mondom, hogy mindenkit érint, akinek csak kutyája van, de ha meg kéne nevezni, hogy melyik az a leggyakoribb „probléma”, amire megoldást szeretnének a gazdik, akkor az egyik egyértelműen a húzás. (A másik kettő pedig a földről evés és, hogy hívásra nem jön vissza…)
Miért húzza a kutya a pórázt?
Először is nézzük meg, hogy miért húz a kutya a pórázon. A válasz nagyon egyszerű, csak kicsit jobban bele kell élni magunkat, hogy milyen is kutyának lenni.
- A kutya alaptempója gyorsabb az emberénél.
Tehát eleve alapos tanítást kíván, hogy megértessük a kutyánkkal, szeretnénk, ha olyan lassú tempóban haladna, mint amilyenben mi megyünk. - A felnőtt kutyának is lételeme a szabadban tartózkodás, felfedezés, de a kölyök kutyára ez hatványozottan igaz. Tehát amikor végre kiszabadul a négy fal közül – vagy akár a kertből -, az számára iszonyat izgalmas, érdekes. Menne és felfedezne minden szagot, tárgyat, ismert és ismeretlen dolgot, csak, hogy a póráz gátat szab ennek a felfedezésnek. Éppen ezért kénytelen beledőlni és húzni, hogy minél hamarabb eljusson a számára érdekes helyre, tárgyhoz, emberhez, kutyához stb.
- Az, hogy a kölyök egy póráz végén legyen, számára teljesen természetellenes. Ezzel együtt a városban a biztonság miatt szükség van (lehet) rá, de ettől még ne gondoljuk azt, hogy 1-1,5 méteres pórázvégre született és ez jó neki.
Most, hogy már tudjuk miért kezdi el húzni a kölyökkutya a pórázt, nézzünk meg hogyan válik szokássá?!
A kölyök észrevesz valami számára nagyon izgalmasat, amihez oda szeretne menni. Elindul, a póráz megfeszül, a kölyök megy tovább a célja felé, gazdi lohol utána, s a póráz húzásával a kutya eléri, hogy odaérjen a céljához… Máris megtanulta, hogy, ha el akar érni valahova, akkor húznia kell a pórázt – vagyis azon keresztül a gazdit. Minél többször eljut a kutya a céljához úgy, hogy húzza a pórázt, annál jobban erősödik benne, hogy ha el akar jutni valahova/valamihez, akkor ezt kell csinálnia.
Tippek, hogy a kölyök kutya ne húzza a pórázt
- Ha kölyökkortól (8-9 hetestől), a kezdetektől jól, megértve őt és következetesen tanítjuk, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz, de sokszor így sem nevezhető mókának és kacagásnak. Ilyenkor is hosszú hetek következetességére van szükség, hogy stabilan megtanulja.
- Ha már hetek, hónapok óta úgy sétálunk, hogy a kutyusunk húzza a pórázt, akkor kicsit nehezebb dolgunk lesz, de egyáltalán nem reménytelen! Úgyhogy fel a fejjel! 😉
- Először is fogadjuk el, hogy alapos és hosszú tanítást igényel a laza pórázon sétálás! Az elfogadás nem csak egy egyszeri megértést jelent, hanem amikor az 3. hét után meg a 3. hónap után még mindig/már megint húz rajtunk egyet, akkor ne boruljunk ki, hanem türelemmel, elfogadással legyünk a kutyánk felé. Értsük meg őt, hiszen NEM A PÓRÁZ VÉGÉRE SZÜLETETT! Arról nem is beszélve, hogy egy fejlődésben lévő, a világgal folyamatosan ismerkedő, kíváncsi kölyökről van szó, nem pedig egy programozható robotról.
- Ne ELVÁRÁSSAL viszonyuljunk a kutyánkhoz! Segítsünk neki, újra és újra és újra, egészen addig, amíg szükség van rá!
- Használjunk hosszú pórázt. Már egy 3 méteres pórázzal is sokkal könnyebb dolgunk lehet, de az 5 vagy 10 méteres póráz is rengeteg szituációban szuper megoldás.
- A pórázra tekintsünk úgy, mint egy biztosítókötélre. Nem arra szolgál, hogy azzal irányítsuk, rángassuk, ne adj’ isten büntessük a kölyköt, hanem arra, hogy ha elindulna valami nagyon érdekes után, akkor ne csapja el az autó, ne vesszen el, ne érhesse semmi rossz őt.
- Amikor a póráz megfeszül és a kutya elkezdene húzni, abban a pillanatban álljunk meg és tartsuk meg a pórázt. Nem kell rántani, nem kell visszahúzni, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint amit szeretnénk. Egyszerűen csak álljunk meg, tartsuk meg és csak akkor haladjunk tovább, amikor a póráz laza. Idővel felismeri és megtanulja, hogy ha feszül a póráz, akkor megállunk és nem kerül közelebb a céljához, nem mehet felfedezni, de ha laza a póráz, akkor haladunk tovább.
- Nagyon sokat segíthet a kutyának a megértésben az, ha nagyon megdicsérjük és jutalmazzuk is, amikor laza a póráz és szépen sétál mellettünk.
- Amikor a kutyánkkal sétálunk, akkor ne csak testileg legyünk jelen, hanem figyeljünk, hangolódjunk rá, élvezzük a közös sétát. Ez azt is jelenti, hogy felejtsük el a telefonunkat és a folyamatos trécselést a barátnőkkel/haverokkal. Ne várjuk el a kutyánktól, hogy figyeljen ránk, ha mi sem adjuk neki a teljes figyelmünket!
- Amint kilépünk az elvárások mezejéből és elkezdünk figyelni a kutyánkra, egyszerűen megváltozik a világ és minőségi időt tölthetünk együtt, amiben mindketten kiteljesedhetünk.
Milyen javaslatokat kerüljünk el messziről?
(Kivéve, ha a dühünket a kutyán akarjuk levezetni és/vagy élvezzük, hogy uralkodhatunk fölötte…)
Szöges nyakörv
Talán ma már egyre kevesebben használják és ajánlják – főleg kölyökkutyánál -, de sajnos azért a mai napig is olykor-olykor előkerül eme jótanács, miszerint „tegyél rá szögest”.
A szögesnek az a lényege, hogy ha a kutya húz, akkor a szögek „beleállnak” a nyakába, vagyis fájdalmat okoznak. Ha nem húz, akkor megszűnik a fájdalom. Ezt hívják negatív megerősítésnek. Ha úgy sétál a kutya, hogy közben laza a póráz, akkor megszűnik a fájdalom. Az egésztől pedig azt várjuk, hogy – mivel drága kiskutyánk kerülni a fájdalmat, mert az nem jó neki – gyakoribbak lesznek azon időszakok, amikor laza a póráz.
Retriever póráz/fojtó nyakörv
Hasonló elven működik, mint a szöges nyakörv – mármint ez is a negatív megerősítésre alapszik -, csak éppen szögek nélkül. A retriever pórázt is és a fojtó nyakörvet is – akár lánc, akár textil – a kutya füle tövéhez kell feltenni, majd amikor elkezd húzni a kutya, akkor vagy magától a póráz feszüléstől, vagy a javasolt pici rántásoktól elég kellemetlenséget, fájdalmat fog érezni ahhoz, hogy abbahagyja a húzást. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen 2 ujjal is irányítani lehet egy 50-60-70 kg-os kutyát, ami nagyon látványos. Erre alapszik Cesar Millan és sok-sok magyar és külföldi „kutyaguru” módszere.
Elég jól hangzó, gyors és látványos eredményt hoz a fojtó nyakörv/retriever póráz… Akkor mégis mi ezzel a baj? Elég sok baj van vele, de ha csak a kutya tanításával kapcsolatosan nézzük, akkor:
Ahhoz, hogy a nyakörv a kívánt helyen – vagyis a fültőnél – maradjon, elég szorosan meg kell húzni. Ez még nem fojtja a kutyát, de egy folyamatos kellemetlenséget, feszülést, feszültséget okoz. Akkor is, ha a kutya szépen a gazdi mellett megy a kívánt helyen/pozícióban és nem húzza a póráz. Tehát adott egy folyamatos kellemetlenséget, feszültséget okozó szoros nyakörv állapot, ami jobb esetben kellemetlen, rosszabb esetben fájdalmas. (Ez függhet a kutya érzékenységétől, fájdalomküszöbétől.) Miközben a cél pont az lenne, hogy ha a kutya laza pórázon közlekedik, akkor semmilyen negatív érzés ne érje, hanem pont, hogy jutalmazzuk.
Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy ez nem kellemetlen a kutyának… Azért azt könnyen beláthatjuk mindenféle kutatás nélkül is, logikusan végiggondolva, hogy ha nem lenne kellemetlen, akkor nem is működne. De tudod mit? Ne higgy senkinek, egyszerűen próbáld ki saját magadon egy röpke pillanatra.
Mi az ami a segítségedre lehet?
Halti (fejhám, szájszíj)
Ahogy egy kölyökkutyát hozzá kell szoktatni a nyakörvhöz, pórázhoz, esetleg hámhoz, ugyanúgy a haltihoz is. A hozzászoktatás után viszont teljesen semleges lesz a kutya számára. Amíg a kutya laza pórázon sétál, addig semmiféle kellemetlenségben, fájdalomban, feszültségben nincs része. Amikor elkezd húzni, – azzal, hogy megtartjuk a pórázt – a feje oldalra, hátrafelé fordul, ezzel kényelmetlenné téve a húzást. Alapesetben nem okoz fájdalmat – persze ha ezzel elkezdenénk rángatni, akkor okozhatna, de az már nem számít rendeltetésszerű használatnak. Tehát a halti viselése – a retriever pórázzal ellentétben – nem okoz folyamatos feszülést és semmilyen kellemetlenséget akkor, amikor a kutya laza pórázon sétál. Ezzel egyúttal egyértelműbbek lehetünk a kutya számára és nem megkíméljük őt egy felesleges feszültségtől.
Azt pedig el kell fogadnunk, hogy soha nem egy eszköz, hanem maga a tanítás és a kitartó gyakorlás fogja meghozni azt, hogy a kutya laza pórázon sétáljon vagy bármit megtanuljon! Tehát a halti sem arra van, hogy rátesszük a kutyára és nem fog többet húzni, hanem azt a célt szolgálja, hogy amíg pozitív megerősítéses módszerekkel megtanítjuk a kölyöknek azt, hogy laza pórázon sétáljon, addig is nyugodtan, élhető módon tudunk sétálni. Ha pedig nyugodtabbak vagyunk, akkor a tanulás, tanítás is jobban megy.
Nyomott orrú kutyáknál (pl. bulldogok, boxer, boston terrier) halti helyett a haltihám használata javasolt.