Zaj- tűzijáték- és viharfóbia

A tűzijáték és a mennydörgés a zajfóbia leggyakoribb kiváltó okai, de más hangos vagy váratlan zajok is kiválthatnak félelmet, szorongást, stresszt egy kutyából (pl. autó vagy motor kipufogó hangok, háztartási gépek hangjai, zacskócsörgés stb). Sok kutya az éles vagy visszhangzó hangokra különösen érzékeny, de bármilyen szokatlan dolog félelmet kelthet bennük.

A zaj- vagy viharfóbiából eredő stressz, félelem és szorongás károsan hat a kutyánk életminőségére, – arról nem is beszélve, hogy egy pánikba esett kutya menekülés közben megsérülhet, balesetet szenvedhet – így fontos, hogy foglalkozzunk a helyzettel.

Mikor kezd félni a kutya bizonyos hangoktól?

Zaj- vagy viharfóbia nincs korhoz kötve, bármikor, akár egészen fiatal kölyökkorban is kialakulhat, ahogyan idős korban is. Bár egyes fajták körében nagyobb az előfordulás, tulajdonképpen bármilyen fajtájú kutya lehet érintett. A bizonyos hangoktól való félelem néha konkrét eseményre vezethető vissza: egy szokatlanul heves zivatarra, egy váratlanul bekapcsoló riasztóra vagy – ahogy Csicsi esetében is – egy tűzijátékra.

Más kutyáknál a félelem idővel, fokozatosan alakul ki. Azoknál a kutyáknál, akik olyan helyen élnek, ahol rendszeresek a heves szezonális viharok, gyakran évről évre súlyosbodik a szorongás. A kutyánk félelmét ráadásul növelhetjük azzal, ha mi magunk is félünk vagy megijedünk a mennydörgéstől.

Ez a helyzet nem csak a kedvencünknek, hanem a nekünk gazdiknak is megrázkódtatást jelenthet, hiszen tehetetlennek érezzük magunkat, amiért nem tudjuk megnyugtatni a kutyánkat. Sajnos azzal is ronthatunk a helyzeten, ha a félelmére, a – tehetetlenség érzéstől, sajnálattól – feszültséggel, szorongással reagálunk.

Zaj- vagy viharfóbia jelei

Az alig észrevehető, apró jelektől, a pánikrohamig sokféle jel előfordulhat:

– fel-alá járkálás
– lihegés/zihálás
– reszketés, remegés
– fokozott hangadás (ugatás, nyüszítés, vonyítás)
– nyáladzás
– rejtőzködés (ágy alá, bútor mögé, de gyakori, hogy a fürdőszobába menekülnek)
– figyelemkeresés
– szokatlan éberség
– bepisilés, bekakilás
– menekülési kísérlet
– pánikroham

Megoldáskeresés

Először is, egy állatorvosi vizsgálattal célszerű kezdeni, ugyanis a hangérzékenység, viharfélelem hátterében nem ritkán valamilyen fájdalom áll. Akkor is érdemes kivizsgálással kezdeni, ha nincs semmi erre utaló jel és meg vagyunk róla győződve, hogy a mi kutyánk makk egészséges. (Rá utaló jelek hiányában is sokszor bebizonyosodik, hogy valamilyen gyulladás, fájdalom a kiváltó ok.) A jó hír, hogy ilyen esetben a probléma kezelésével és elmúltával, szépen megszűnik a hangoktól, vihartól való félelem is.

A zaj- és viharfóbia kezelése

Amennyiben beigazolódik, hogy nincs egészségügyi probléma/fájdalom a háttérben, akkor nincs más hátra, mint előre. Fontos tudatosítani, hogy egy olyan kutya, aki félelemmel, szorongással reagál bizonyos hangokra, soha nem fogja kinőni a félelmét és nem fog idővel csak úgy magától hozzászokni a számára ijesztő hangokhoz (akárhányszor is tapasztalja meg, hogy a viharban nem történik vele semmi rossz).

Nem számít, hogy a tűzijáték, a mennydörgés vagy más hangok rémítik meg, tehetünk lépéseket azért, hogy könnyebben átvészelje és megnyugodjon. Előfordulhat, hogy soha nem lesz képes teljesen legyőzni a félelmét, de az biztos, hogy jobban fogja érzi magát a bőrében. (Nem mindegy, hogy egy szilveszteri éjszakát remegve, menekülési próbálkozásokkal, bevizelve éppenhogy túlél, vagy feszült, de azért játszik, rágcsál, eszik, elvan stb.)

Szerintem a leghatékonyabb, ha egy olyan trénerhez fordulunk, aki szakértő a témában – legjobb, ha saját tapasztalatai is vannak – aki összeállít nekünk egy olyan tréningtervet, amit be tudunk építeni az életünkbe.

Korábban egyik kutyám sem volt tűzijáték vagy viharfélő, így a tapasztalatszerzés során több olyat is csináltam, amivel nem segítettem – sőt, volt olyan is hogy rontottam – a helyzeten, azonban tapasztalom azt is, hogy a jól kivitelezett tréning igen hatékony tud lenni.