Ha a kölyök érkezése után rájövünk, hogy szeretnénk korlátozni a mozgásterét a lakáson/házon vagy akár a kerten belül, akkor érdemes minél hamarabb átalakítani a környezetet úgy, hogy ne kelljen folyton rászólnunk a kutyára, hanem eleve ne tudjon bemenni, odamenni ahova nem szeretnénk.
Hasonló a helyzet a használati tárgyakkal, cipővel, papuccsal, ruhával, de akár még a szőnyeggel is… Tapogatás helyett ő úgy ismerkedik a dolgokkal, hogy a szájába veszi, megrágja, megízlelgeti. Ha elpakolunk előle, amit csak lehet – amíg idősebb nem lesz – és mindig arra irányítjuk a figyelmét, amit csinálhat (adunk neki rágó játékot, játszunk vele, tanítjuk egy picit), akkor sokkal könnyebben – és nem mellesleg jobb hangulatban – átvészelhetjük a kölyökkorral járó nehézségeket. A 2-3, de még a 4-5 hónapos kölyök is nagyon hamar elfárad, így egy pár perces játék vagy tanulás remek megoldás a figyelemelterelésre.
Példa: a kölyökkutyánk elkezd mászkálni, láthatóan unatkozik és keres magának valami elfoglaltságot. Lehet, hogy éppen a függönyt találja meg és kezdi el húzni, de lehet, hogy a kanapéra talál rá és kezdi el csócsálni a sarkát. Ez esetben vegyük gyorsan a kezünkbe az egyik játékát, kedvesen, jó kedvűen szóljunk neki, hogy ránk figyeljen és kezdjük el dobálni/húzgálni a játékot, hogy felkeltsük az érdeklődését. Ha jól mozgatjuk az eszközt, akkor biztos, hogy oda fog jönni és belemegy a cserébe. Játszunk együtt 5-10 percet és jó eséllyel ő elalszik vagy tovább játszik egyedül, mi pedig folytathatjuk amit félbehagytunk.
Tehát elsősorban ne „lebeszélni”, tiltani akarjuk valamiről/valamitől, hanem mutassunk neki egy alternatívát, amit csinálhat, amivel elfoglalhatja magát.
Fontos szem előtt tartanunk azt is, hogy a kölyökkutya nem érti automatikusan a NEM szót! Nem tudja, hogy mit jelent az, hogy “NE menj oda”, “NE csináld ezt”, “NE csináld azt”, “NE rágd szét” stb., tehát eleinte hiába is mondogatnánk neki. Az pedig, ha folyton azt hallaná, hogy “NE”, „NEM”, „NEM SZABAD”, akkor teljesen elcsépeltté válna számára és jó eséllyel hamarosan teljesen figyelmen kívül is hagyná.
Ez magával hozhatná azt az érzést, mintha direkt rosszalkodna, direkt bosszantani akarna minket, pedig ez egyáltalán nincs így. Egy egészséges kölyök eleven, kíváncsi, felfedezésre éhes, aki az ösztönei alapján, illetve a külső ingerekre reagálva cselekszik. Tehát a folyamatos tiltással egy ördögi körben találhatnánk magunkat, amiből nehéz lenne kiszállni…
Ha a kutyánkat a „kutyaságaival” tudjuk látni, akkor sokkal egyszerűbb átállítani a gondolkodásunkat az iránymutatásra. Ennek köszönhetően erős kötődésen alapuló, jó kapcsolatot alakíthatunk ki a kölyökkutyánkkal, ami pedig nagyon fontos alapja az együttélésnek is és a nevelésnek is.
Egyébként a fogváltás után – rendszeres séta/mozgás és játék mellett – jelentősen csökken a kölyökkutya rágási kedve, úgyhogy szépen lassan újra elkezdhetjük elől hagyni a tárgyakat.
Folytatás hamarosan…
