Az első egyedül töltött éjszaka meghatározó pillanat a kölyökkutyánk életében. Távol került az anyjától és a testvéreitől, így érthető módon felettébb nyugtalan és feszült lehet. Ha kaptunk egy rongy/lepedő darabot vagy plüsst amin rajta van az anyja és a testvérei ismerős illata, akkor rakjuk be hozzá és máris könnyebbé tehetjük számára az első éjszakákat. Ha nem sikerül megnyugodnia, akkor mindaddig ne hagyjuk őt magára, amíg fokozatosan hozzá nem szokik az új helyzethez.
Attól még, hogy az első néhány éjszaka vele alszunk/a közelünkben alszik, nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve mindig velünk akar majd aludni. Lehet, hogy eleinte folyamatosan szüksége van a közelségünkre, de néhány nap után, ahogy biztonságban érzi már magát az új otthonában és egyúttal szépen fokozatosan tanítjuk az egyedüllétre, már egyre hosszabban ellesz egyedül is. Nappal ugyanúgy, ahogyan éjszaka is.
Egyedüllét tanítása: fokozatosság, rendszeresség
A hangsúly a fokozatosságon és a rendszerességen van. Kis lépésekben érdemes haladni és naponta fokozatosan növelni az egyedül töltött időt, hogy aztán kb. 3,5 hónapos kora körül már több órát is egyedül hagyhassuk. (Ha van mellette egy vagy több felnőtt kutya, akkor ez már jóval hamarabb is megtörténhet.) Bár lehet, hogy körülményes és nehéz megoldani, de abszolút kifizetődő, ha erre a kérdésre nagy hangsúlyt tudunk fektetni pici kölyökkorban.
Kutyától és körülményektől függően eleinte lehet, hogy csak percekben lesz mérhető az előrelépés, azonban ideális körülmények közül érkező kölyökkutyánál – ha az első napoktól kezdve tanítjuk az egyedüllétre – akkor csak néhány napig, néhány hétig van szükség odafigyelésre.
Azonban, ha nem kezdjük el 2-3 nap után hozzászoktatni a kölyköt az egyedülléthez, akkor később piszok nehéz időszak várhat ránk.
A tanítás során fontos figyelnünk arra, hogy ne a kiskutya nyüszítésére, ugatására jelenjünk meg, mert azzal – akaratlanul is – azt tanítanánk neki, hogy nyüszítsen, ugasson, ha velünk akar lenni.
Szeparáció akkor is, ha otthon vagyunk
Fontos figyelmet fordítanunk annak a tanítására is, hogy a kutya a lakáson belül, de tőlünk távolabb vagy pl. a kertben is nyugodtan ellegyen.
Tehát a kölyökkutya érkezésétől számított második-harmadik napoktól kezdve fokozatosan és tudatosan teremtsünk olyan helyzeteket, amikor egyedül hagyjuk. Először percekre, később 10-20 percre, majd 1-1 órára, 3-4 órára, s végül 5-6 órára. Ideális esetben 6-7 óránál tovább úgysem hagyunk magára egy kutyát még felnőtt korban sem.
