Ahhoz, hogy tudatos, emellett jó döntést tudjunk hozni, kutyavásárlás előtt fontos megfogalmaznunk a vágyainkat, elvárásainkat, azaz, hogy milyen számunkra a tökéletes kutya. Még jobb, ha felállítunk egy listát fontossági sorrendben. Erre a listára – első körben – egészen nyugodtan felírhatunk akár külső tulajdonságokat is, hiszen sokunk számára fontos vagy akár döntő lehet pl. a szőr hosszúsága, egy adott szín vagy bármi más, akár olyan apróság, hogy van-e folt egy bizonyos helyen vagy nincs.
Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni listaíráskor?
- megjelenés, kinézet (pl. méret, alkat, szőrhosszúság, szín…)
- viselkedés (pl. barátságos emberekkel/gyerekekkel/más kutyákkal, szobatiszta…)
- engedelmesség (pl. engedelmes, könnyen behívható, nem szökős…)
- egészség (pl. hosszabb ideig él, nem beteges, genetikai/örökletes betegségekkel nem terhelt/kevésbé terhelt…)
- temperamentum (pl. kanapékutya, nyugodt, békés, aktív, pörgős, örökmozgó, versenyző típus…)
- emberközpontúság, kötődés (pl. fontos neki a gazdája, bújós, egyedül hagyva is több órán keresztül jól elvan…)
- mozgásigény (pl. napi 3*10 perc egészségügyi séta is elég neki, naponta egyszeri nagyobb (1-1,5 óra) séta/mozgást igényel, naponta 2*1,5-2 órás aktív kintlétet + tréninget is bír stb.)
Mi alapján választanak a legtöbben kutyát?
- kinézet vagyis küllem
- gyerekkori emlék
- film vagy mese
- aktuális trend
Miért nem feltétlenül jó, ha eszerint választunk?
A kutyatulajdonosok 99%-a érzi úgy egy adott ponton, hogy a kutyája – legyen szó kölyökről, növendékről vagy felnőtt kutyáról -, nem tökéletes. Ez tulajdonképpen törvényszerű. Azzal van a gond, hogy mindenki arra az 1%-ra vágyik, vagyis, hogy mindenféle tudatos utánajárás, tanítás, időráfordítás stb. nélkül pont olyan legyen a kutya, mint amilyenek az igényeink, vágyaink. Fontos látni, hogy ez ritka, mint a fehér holló. Azonban megfelelő választással + elegendő időráfordítással + önképzéssel + tanítással (+ önismereti munkával) a legtöbb kutyából a gazdája számára tökéletes vagy közel tökéletes kutya válhat.
A leges legtöbbet a tudatos fajtaválasztással (temperamentumot is beleértve), valamint egy igazi tenyésztő megkeresésével tehetjük. Az utóbbi igencsak nehéz feladat, rengeteg időt, alaposságot és körültekintést igényel. Kicsit sem túlzás azt állítani, hogy nagyrészt ezen áll vagy bukik, hogy tökéletes lesz-e a kutyánk. Ha ez jól sikerül, akkor a többi – vagyis az időráfordítás, önképzés, tanítás – szinte már gyerekjáték, vagy legalábbis könnyen tanulható.
Miért olyan fontos a tudatos fajtaválasztás és a temperamentum kérdése?
A fajtajellegből jövő tulajdonságokat nagyon nehéz felülírni, olykor nem is lehet.
Egy kutya temperamentuma fix, nem megváltoztatható! Valamennyire alakítható egy adott skálán belül, de egy pörgős temperamentumú kutyából soha nem lesz totál nyugodt, egész nap békésen pihenő kutya. Ráadásul jó eséllyel egy fárasztó program után nem hogy elaludna, hanem inkább túlpörög és ebből adódóan rág, harap, ugrál stb. Egy nagyon nyugodt, kevésbé motiválható kutyával hiába akarunk különböző sportokban jeleskedni vagy hiába várunk gyors feladat végrehajtást, örökös csalódás lesz a vége.
A tökéletes kutyához vezető út
Miután világossá vált mennyire fontos – és egyben döntő -, hogy kitől, milyen fajtájú és milyen temperamentumú kutyánk lesz, rátérhetünk az időráfordítás és tanítás kérdéseire. Elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk a kutyának, mint fajnak milyen jellemzői és igényei vannak:
- A kutyáknak vannak létszükségletei. Ilyen az
- evés, ivás
- szabad levegőn mozgás
- szimatolás, felfedezés
- játék (kutyákkal és gazdival is)
- elme tornáztatása (pl. tanulás)
- pihenés
- alapvető higiénia
- a külső és belső élősködők elleni védekezés
- és ide tartozik még a harmonikus érzelmi légkör is.
- Ezeken felül a különböző fajtáknak különböző fajtajellegből adódó igényeik is vannak, amiket fontos kielégítenünk. Gondolhatunk itt pl. arra, hogy vadászkutyával járhatunk dummy tréningre, terelőkutyával terelni, őrző-védő fajtával pedig őrző-védő tréningre – vagyis olyan foglalkozásokra, ahol játékos formában kiélhetik igényeiket, ösztöneiket.
- Megfelelő mennyiségű és minőségű szocializációra van szüksége ahhoz, hogy magabiztos és kiegyensúlyozott legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy – természetesen megfelelő módon! – ingerek és hatások érjék. (Mivel ennek 2 hetes korában meg kell kezdődnie, ezért rengeteg múlik a tenyésztőn), de kicsit sem elhanyagolható a gazdihoz kerülés utáni 1-2 hónap, valamint a 10-12 hónapos korig tartó időszak.
- A kutya társas lény. Napi 8-10, ne adj isten 12 óra egyedüllét nem elvárható tőle, ráadásul állatjóléti kérdéseket is feszeget.
Sok esetben azt is külön tanítani kell 2-3 hónapos kortól, hogy eleinte 1-2 órát, később 5-6 órát nyugodtan ellegyen egyedül (nem csak, hogy ne romboljon, hanem ne is érezze rosszul magát, amikor egyedül hagyjuk).
Reális célkitűzés
Amikor meghatározzuk, hogy milyen számunkra a tökéletes kutya, akkor igyekezzünk a realitás talaján maradni. S itt jön képbe az önképzés.
Sokszor egymásnak ellentmondó tulajdonságokat várunk el, mert nem tudjuk, hogy azok a tulajdonságok egy tőről erednek. Pl.
- szeretnénk ha a kutyánk nagyon ragaszkodó lenne, erősen kötődne, de nem szeretnénk, ha „szeparációs problémával” küzdene. (Amelyik kutya nagyon ragaszkodó, őt nehezebben fogjuk tudni otthon hagyni egyedül. Természetesen nem lehetetlen, csak sokkal nagyobb odafigyelésre, és tudatosan felépített tanításra van szükség.)
- szeretnénk, ha a kutyánk nagyon igényelné, szeretné a simogatást, de nem szeretnénk, ha felugrálna másokra. (Látszólag semmi köze a kettőnek egymáshoz, pedig mégis. Az a kutya fogja nagyon igényelni a simogatást, aki szereti az embereket, viszont ez a tulajdonsága azt is hozza magával, hogy örömében, izgatottságában felugrál idegenekre is, ránk is. Természetesen ez is tanítással orvosolható, de hosszabb időt igényel és tudatos tanítást kíván.)
- Védjen meg az utcán, ha esetleg rám támadnának, de legyen barátságos idegen emberekkel. (Ez az ellentmondás talán a legegyértelműbb.)
További szempontok
Amikor társállatot keresünk, olyan fajtát válasszunk, amelyik passzol az életstílusunkhoz és az érdeklődési köreinkhez. A kutyák temperamentuma és igényei merőben eltérőek lehetnek, sokszor fajtán belül is. A menhelyeken naponta altatnak el egészséges állatokat azért, mert gazdáik nem számoltak bizonyos – sokszor fajtajellegből vagy temperamentumból adódó – nehézségekkel.
A kutya kiválasztásánál fontos figyelembe venni a méretet is. Egy kistestű kutyát könnyebb lakásban tartani, egyszerűbben vihetjük magunkkal nyaralni/kirándulni/rendezvényekre/étterembe/családtagokhoz stb. A felszereléstől kezdve, az állatorvosi költségeken át, a táplálásig minden kevesebbe kerül. A kis méret azonban ne tévesszen meg bennünket a mozgásigényt illetően, ugyanis a kistestű kutyák között sok aktív fajta van, akiknek nagy igényük van a mindennapos mozgásra, foglalkozásra. Ez akár napi több óra aktív időtöltést is jelenthet, főleg pl. terrierek esetén.
A szélsőségesen nagy vagy szélsőségesen kicsi kutyáknak szokott a legtöbb genetikai problémájuk lenni, főleg a testfelépítésükből adódóan.
A nagyobb és aktívabb kutyák igénylik a legtöbb teret és élelmet, ami gazdasági és ökológiai kérdéseket is felvet. (Ma már egyre többeknek fontos ez a szempont is.) Pl. egy 30-36 kilós kutyának naponta annyi kalóriára van szüksége, mint egy felnőtt nőnek. Amellett, hogy kevesebbe kerül, egyszerűbb is egy kisebb vagy közepes testű kutyát etetni – pláne, ha a természetes étrend vagy a nyers etetés hívei vagyunk.
Persze nem mindig mi választunk. Az élet sokszor nem úgy alakul, ahogy terveztük/terveznénk, és egyszer csak meglátunk egy árva szempárt vagy egy rokonunk/barátunk kutyájának otthonra van szüksége…
Azonban, ha van lehetőségünk dönteni, szánjunk időt egy kis kutatásra. Egy rakás állatorvosi számlát is megspórolhatunk vele, de mindenekelőtt boldogabb és egészségesebb állatunk lesz, aki örömöt fog hozni az életünkbe.
