Általánosságban elmondható, hogy a kölyökkutyák 4 hetes koruktól az anyatej mellett már esznek tápot is. Amikor hazavisszük a kölyköt, az első napokban – esetleg hetekben – érdemes ugyanazt a tápot adnunk a kiskutyának, amit már megszokott (kivéve, ha ez nagyon nem jó minőségű vagy úgy látjuk, hogy nincs rendben tőle a kutyánk). Az anyjától és a testvérektől való elszakadás, az új emberek, új hely elég “stresszes” – de legalábbis újdonság – a kölyökkutyának, így érdemes ezt nem fokozni még új étellel is, ami megbolygathatja a pocakját.

Három hónapos koráig naponta négyszer javasolt etetni a kölyköt, nagyjából 4 óránként.

Kölyökkutya etetése 3 hónapos kortól

Három hónapos kortól hat hónapos korig naponta háromszor, nagyjából 3 egyenlő részletben célszerű intézni az etetést.

Kölyökkutya etetése fél éves kortól

6 hónapos kor után már csak naponta kétszeri etetés a javasolt, szintén nagyjából egyenlő részekre elosztva.

Felnőtt kutyát (10-12 hónapos kortól) már elég lehet naponta egyszer etetni, de a napi kétszeri etetés megtartása is jó megoldás. A táp felszívódása egyenletesebb, illetve nyugodtabb lehet a kutyánk egész nap, ha reggel is és este is eszik. Tehát, ha meg tudjuk oldani, akkor érdemes vagy 1/3 – 2/3 vagy fele-fele arányban reggel és este etetni.

Kiskutya etetése a gyakorlatban

kölyök kutya etetése

  • Olyan tálba tegyük az ételt, amiből kényelmesen tud enni a kiskutyánk, azaz vegyük figyelembe, hogy 8-9 hetesen (főleg kistestű kutyák esetén) nem biztos, hogy egy felnőtt kutyának való, magasabb falú edényből normálisan tud enni.
  • Ha “nem csúszna” le simán a száraz táp, akkor nedvesítsük be egy kicsit, vagy akár áztassuk be egy kis langyos vízbe, s várjunk meg, amíg a táp magába szívja a vizet és pépes, puha lesz.
  • Mindig legyen víz a kiskutya előtt, evés után szinte biztos, hogy szomjas lesz.
  • A kölyökkutyát már a kezdetektől szoktassuk hozzá, hogy evés közben belenyúlunk a táljába, hozzáteszünk plusz falatokat az ételéhez (ne elvegyünk, hanem hozzátegyünk). Kölyökkorban sokkal egyszerűbb és kényelmesebb hozzászoktatni, hogy a jelenlétünkben is nyugodtan egyen, illetve ekkor érdemes megalapozni azt, hogy később majd a kérésünkre bármikor odaadja az ételt. Fontos, hogy fokozatosan, pozitív megerősítéssel, nyugodtan tanítsuk, és kerüljük a fölényeskedésből vagy “bármit megtehetek” mentalitásból adódó cselekedeteket, mert az pont a visszájára sülhet el.
  • Eleinte mindig azonos időben etessünk! A rendszeresség és következetesség a legfontosabb dolgok a kölyökkutyák, de a felnőtt kutyák életében is.

A kutyatápok különböző eljárással készülhetnek:

  • Extrudálás: a tápok nagyon nagy része ilyen eljárással készül. 200 fokon kezelik az összetevőket, ezért a táplálék hasznos tartalmának egy része a magas hőkezelés hatására elvész, amit utólag pótolnak.
  • Hidegen sajtolás: alacsonyabb hőfokon kezelik, mint az extrudálás során, ezért jobban megőrzik az összetevők a minőségüket.
  • Fagyasztva szárítás: ez az eljárás is kíméletesebb, jobban megőrzi az összetevők minőségét.
  • Párolás: 95 °C-on, „kuktában” történő kíméletes gyártási eljárással készül. Nem dagad meg a kutyus gyomrában úgy, mint a hagyományos tápok.
  • Félszáraz, félnedves táp
  • Nedves táp: pl. abált, főzött eledelek.

Az állateledel gyártás a világ 3. legnagyobb üzlete, úgyhogy nem csoda, hogy ilyen nagy a kínálat és ilyen nehéz kiigazodni ebben a kérdésben. Érdemes nem márka vagy bizonyos hírnév alapján választani, hanem az összetevők és a beltartalmi érték alapján, illetve az alapján, hogy milyen eljárással készül az a bizonyos táp. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de, ha egy picit is nyitottan állunk a kérdéshez, akkor kiderül, hogy nagyon is egyszerű eldönteni egy tápról, hogy az jó minőségű-e vagy sem.

Kölyökkutya etetése táppal: szempontok, amire érdemes figyelmet fordítani

  • Milyen eljárással készül az adott táp?
    Javasolt: párolás, gőzölés, hidegen sajtolt, fagyasztva szárítás
  • Mennyi húst, állati fehérjét tartalmaz a táp?
    Javasolt: minél több húst tartalmazzon, állati fehérjével kezdődjön az összetevők listája
  • Milyen a beltartalmi értéke?
    Javasolt: minél kevesebb szénhidrátot tartalmazzon, azok is inkább összetett szénhidrátok legyenek, magas legyen a zöldség és/vagy gyümölcstartalma
  • Tartalmaz-e valamilyen plusz összetevőt?
    Javasolt: kerülendő az a táp, ami színezéket, tartósítószert stb. tartalmaz.

Részletes magyarázat és konkrét példák egy kutyadietetikustól

 

Szénhidráttartalom kiszámítása: 100%-ból kivonjuk a nyersfehérje, nyerszsír, nyershamu, nyersrost és a nedvességtartalom %-os arányát, vagyis 100% – (nyersfehérje % + nyerszsír % + nyershamu % + nyersrost % + nedvességtartalom %). Ha a nedvességtartalom nincs feltüntetve, akkor 7-8%-kal számoljunk.

Bár a tápos etetés a legegyszerűbb táplálási forma (sokáig eláll, csak ki kell mérnünk és már adhatjuk is a kutyánknak), azonban nem csak ez az egy lehetőségünk van.

Kölyökkutya etetése: további lehetőségek

  • Nyers etetés: B.A.R.F., PREY modell. Ha ezt az etetési formát választjuk, akkor nézzünk alaposan utána és kérjük dietetikus szakember segítségét. A nem tudatoson összeállított és felépített nyers etetéssel akár komoly gondot is okozhatunk kutyánknak! Azért ez ne tartson vissza minket a nyers etetés megismerésétől, mert, ha viszont tudatosan, kezdeti segítséggel állítjuk össze, hogy miből álljon a kutyánk nyers tápláléka, azzal nagyon jó életet biztosíthatunk kedvencünknek.
  • Főzött étel, házi koszt: ez is jó választás lehet, ha megfelelő minőségű és mennyiségű és arányú. Szintén érdemes először segítséggel összeállítanunk, megterveztetnünk, hogy ne alakuljon ki hiánybetegség a kutyánknál.