Amikor megszületik egy elhatározás és úgy döntünk, hogy szeretnénk egy kutyát – legyen akár kis-, akár nagytestű – érdemes alaposan átgondolni néhány alapvető kérdést.

Milyen fajtájú kutyát válasszunk?

Természetesen fontos, hogy olyan fajtát válasszunk, ami tetszik nekünk, azonban, ha csak a kinézet alapján döntünk, akkor nagyon nagy terhet vehetünk magunkra. Gyerekkori emlék, egy film alapján, szimpla tetszés szerint kiválasztani egy fajtát csalódáshoz vezethet. Még akkor is, ha volt már olyan fajtájú kutyánk. Az sem feltétlenül jó szempont, ha az éppen aktuálisan felkapott “legokosabb” kutyák egyikét szemeljük ki.

Ha mégis mindenáron ragaszkodunk egy adott fajtához annak ellenére, hogy nem feltétlenül tudjuk a fajtaigényeket kielégítő foglalkozást biztosítani számára, akkor kiemelten fontos, hogy olyan Tenyésztőt keressünk, ahol az életvitelünkhöz és hozzánk leginkább passzoló temperamentumú kutyát tudnak adni.
Fajtán belül hatalmas különbségek lehetnek a kutya nyugodtságát-pörgősségét, mozgásigényét illetően, tehát alapos utánajárással rátalálhatunk arra a kutyára, akivel harmóniában élhetünk.

Marley meg én
Marley meg én – Forrás: port.hu

Honnan tudhatjuk, hogy milyen fajtájú kutyával leszünk boldogok?

  1. Nézzük meg, hogy annak idején mire tenyésztették az adott fajtát

Pl. egy Border Collie-t egész napos terelésre szelektáltak, így tehát általánosságban elmondható, hogy természetes igénye a napi 4-6 vagy akár 8 óra aktív időtöltés. Hasonló a helyzet pl. a Malinois-val, aki kiváló szolgálati kutya, okos, gyorsan tanul, szinte bármilyen területen helytáll, de kimeríthetetlen energiaraktárai vannak. A családi kutyaság nem nekik való.

Egy Jack Russel terrier kicsi és aranyos, de egykori vadászkutyaként egy igazi energiabomba, akinek kicsi termete ellenére, napi 2-3 óra aktív mozgásra, foglalkozásra is igénye lehet. A Labrador vagy a Golden Retriever bár nyugodt és barátságos fajták, alapvetően ők is vadászkutyák, így naponta 2 x 30 perc sétálás nagyon kevés számukra.

De ott van pl. a Cavalier King Charles Spániel, akinek az ősei is kimondottan társasági kutyák voltak, kedvesek, aranyosak, barátságosak és a mozgásigényük sem túl nagy. Hasonló a helyzet pl. az angol bulldoggal is.

Ha már van egy vagy néhány fajta, akik vélhetően passzolhatnak hozzánk, következő lépésben

  1. Nézzük meg, hogy milyen temperamentumú kutya illik hozzánk

Temperamentum alatt azt értjük, hogy a kutya idegrendszere miképpen válaszol a környezet különböző ingereire.

A kutyákat I. P. Pavlov vérmérsékleti típusrendszere alapján négy idegalkati, viselkedésbeli alaptípusba sorolhatjuk be. Pavlov hangsúlyozta, hogy ezek a vérmérsékleti kategóriák természetesen csak meglehetősen elnagyolt vázai a kutyák tényleges karakterének. Annál is inkább, mert a négy idegalkati alaptípus nagyon ritkán fordul elő tisztán, önmagában.

Idegrendszer típusok / Temperamentumok

Élénk, kiegyensúlyozott, mozgékony (Szangvinikus)

Mozgékony, gyors, életre való, kiegyensúlyozott, igen könnyen motiválható. Hamar hozható ingerületi állapotba – vagyis hamar készen áll munkára, játékra, bármire -, de könnyen megnyugtatható, legtöbbször magától is hamar megnyugszik.

Képezhetőség szempontjából legalkalmasabbnak tekintett egyedek. Ők a legkiegyensúlyozottabbak, emellett élénkség és mozgékonyság a jellemzőjük. Az ingerlések és gátlások (pozitív és negatív feltételes reflexek) egyaránt könnyen kialakíthatók, és tartóssá tehetők a típus képviselőinél. Könnyen képezhető és a munkavégzés szempontjából a legmegbízhatóbbak.

Ingerlékeny, lobbanékony, féktelen (Kolerikus)

Túlságosan is vérbő, mozgékony, könnyen motiválható, viszont gyakran magát hozza ingerületi állapotba, amihez kevés külső és belső inger is elég – avagy hamar felpörög bármire. Nehezen megnyugtatható, magától ritkán nyugszik meg. A kolerikus temperamentumú kutyák gyakran válhatnak agresszívvá.

Minden ingerre gyorsan reagálnak, a gátlások (fékezhetőség) kialakulása lassú bennük. Az ilyen állatok fáradhatatlanok, gyorsan és nagy energiával dolgoznak, de nagyon nehéz őket önuralomra, fegyelemre szoktatni. Vagyis ahhoz, hogy kontrollálhatóak legyenek (illetve képesek legyenek az önkontrollra) igen sok időre és energiára van szükség a gazdi részéről.

aktiv magyar vizsla kolyok

Nyugodt, lassabb, nemtörődöm (Flegmatikus)

Nehezen ingerelhető és motiválható, nyugodtságukon túlmenően sok egyedre a kifejezett lustaság is jellemző. Emellett mégis kiegyensúlyozott idegműködésűek, a kiképzésük nagyobb türelmet igényel, de megfelelő bánás és módszerek alkalmazása esetén munkára is alkalmasak.

A feltételes reflexek viszonylag hosszabb idő után alakulnak ki bennük, viszont tartósan és szilárdan megmaradnak. A flegmatikus ebek kiképezhetők, de hosszabb idő és több kitartás, türelem szükséges hozzá.

Félénk, gátlásos, gyenge (Melankolikus)

Búskomor emberhez hasonlíthatók, igen gyengék az idegfolyamatok, többségben vannak a gátlások. Félénkségük és kiegyensúlyozatlanságuk miatt kiképzésre, munkára általában alkalmatlanok.

Rendkívül nehezen taníthatók. A körülmények kedvező összejátszása, a kiképző hallatlan türelme és szakértelme, gazda és kutyája szerencsés egymásra találása szükséges ahhoz, hogy jó legyen az együttélés.

A jó családi kutya

Mielőtt még azt gondolnánk, hogy minden esetben a szangvinikus temperamentumú kutya a nyerő választás, ne feledkezzünk meg arról, hogy élénkség és mozgékonyság jellemzi. Ha aktív életmódot folytatunk és tudunk szentelni minden nap minimum 2 órát (2 x 60 perc vagy 30 + 90 perc) a kutyánk sétáltatására, testmozgására, tanítására akkor valóban a szangvinikus kutya a jó választás.

aktív kutya - kirándulás

Azonban, ha családi kutyának, inkább csak otthoni kedvencnek szeretnénk, akkor a flegmatikus, pontosabban flegmatikusba hajló temperamentumú kutyával fogjuk tökéletesen érezni magunkat. Velük elég csak rövidebb sétákra elmenni (persze akár hosszabbra is rávehetőek) és – kertes ház esetén – azzal is jól elvannak, ha nem mozdulnak ki minden áldott nap.

Általánosságban tehát elmondható, hogy flegmatikusba hajló szangvinikus temperamentumú kutya a jó családi kutya.

Ha már kiszemeltünk egy hozzánk illő fajtát és tisztában vagyunk azzal is, hogy milyen temperamentumú kutya passzol az életünkbe, akkor elkezdhetünk megnézni tenyészeteket, szülőket, szülőpárokat, illetve a felmenőket.

Nem minden az, aminek látszik

Egy adott fajtán belül is sokféle temperamentummal találkozhatunk – gondoljunk pl. a labradorokra. Kiváló vadászkutyák, gyorsak, energikusak, de egyúttal született segítőkutyák is. Persze a kettő együtt nem teljesülhet egy kutyán belül – vagy csak igen kivételes esetekben. Míg vadászkutyának szangvinikus vérmérsékletű, addig terápiás kutyának/segítő kutyának egy flegmatikusba hajló labi lesz alkalmas.

Sajnos sokszor találkozni nagy csalódásokkal, amik abból születnek, hogy egy család elképzel a gyerekek mellé egy nyugodt, barátságos labit vagy goldit, de aztán kellő körültekintés és informálódás nélkül magukhoz vesznek egy cuki kölyökkutyát, akiről pár napon belül kiderül, hogy állandóan pörög, nem tud megnyugodni, egész nap ébren van, mindent szétrág, mindent felesz a földről és rosszabb esetben egy idő után még oda is kap a gazdiknak bizonyos helyzetekben.

Ez a szaporítók miatt van így. Egy Tenyésztő – és itt a valódi tenyésztőt és nem pedig a mindenféle engedélyekkel és címekkel rendelkező szaporítókat értem – alaposan kikérdezi a leendő gazdikat, hogy miért szeretnének kutyát, mennyi időt tudnak foglalkozni vele, van-e valamilyen céljuk, stb. és csak akkor és csak olyan kutyát ad, ami passzol az életvitelükhöz. Nála elvárás a személyes találkozó, ami ugyanúgy érdeke a Tenyésztőnek, mint a leendő gazdinak, s itt lehetőség van az alapos egyeztetésre.

Egy Tenyésztőnél természetes, hogy figyelembe veszi a kölykök temperamentumát és a kialakuló személyiségüket (amiből egész sok megmutatkozik 6-8 hetes korukra), már csak azért is, mert a legjobbat szeretné a kölyköknek. Így elég kicsi az esély arra, hogy nagy csalódások érjék az újdonsült gazdikat… de erről bővebben a Tenyésztők, szaporítók, örökbefogadás cikkben.

Idesüss tacskó - Luca és Laczy
Vértes Luca búcsúja Laczy-tól – Idesüss szálkás szőrű tacskó kennel

Munka vonal és kiállítási (show) vonal

Érdemes még szót ejteni a fajtán belüli szétválásokról, úgy mint “munka vonal” és “kiállítási vonal” (show vonal).
Általánosságban elmondható, hogy sok fajtánál a “munka vonalú” kutyák hordozzák azokat a tulajdonságokat, amikre anno szelektálták az adott fajtát, s mellette kisebb hangsúlyt kap a kinézet. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munka vonalú kutyák ne lennének szépek!

A “kiállítási vonalú” kutyák általában nyugodtabbak, lassabbak, kisebb a mozgásigényük, és ezzel együtt kisebb a munkakedvük is. Nem ritkán előfordulhat, hogy már egyáltalán nem hordoznak fajtára jellemző tulajdonságokat, – vagy csak minimális mértékben.  Ezek a kutyák – főleg munkakutya fajták esetén – jobb családi kutyák lehetnek, no de milyen áron?! (És azért ez sem ilyen egyértelmű, minden esetben meg kell nézni az adott fajtát, temperamentumot, szülőpárt, illetve felmenőket! Ismerek pl. show vonalas border collie-t, aki naponta 2 x 2 órás erdei séta, – ahol kutyákkal is játszik -, kutyaiskola és mindenféle programok mellett az otthon töltött időben aktívan kertészkedik is (azaz felássa unalmában a kertet.)

Érdemes elgondolkodnunk azért azon is, hogy megéri-e tönkretenni (illetve támogatni azokat, akik ezt teszik) egy fajtát azért, hogy betuszkolhassunk egy németjuhászt, malit, rottweilert, border collie-t, vizslát, foxit stb-stb. egy lakásba vagy kertes házba, ahol aztán nézegetjük, hogy milyen gyönyörű, de egyébként meg alig van időnk foglalkozni vele…

 

Összefoglalva

  1. Nézelődjünk, olvasgassunk, járjunk kutyás közösségbe, beszélgessünk gazdikkal, de még inkább kutyás szakértőkkel és találjuk meg a hozzánk illő fajtát – Ebben egyébként kutyatrénerek sokat tudnak segíteni.
  2. Keressük meg azt a Tenyésztőt, akinél olyan kutyák vannak – kinézet, viselkedés, temperamentum stb. alapján – mint amilyenre vágyunk és aki annyira szimpatikus és hiteles, hogy rábíznánk az életünket (már-már majdnemhogy ez is történik).
  3. Az aktivitásunk, kutyára szentelhető időnk, energiaszintünk, illetve saját temperamentumunk alapján lőjük be, hogy milyen vérmérsékletű kutya illik az életünkbe és beszéljük át a kiszemelt Tenyésztővel, aki ez alapján a lehető leginkább hozzánk passzoló kutyát fog választani/ajánlani.

Minden más esetben, vagyis örökbefogadás vagy szaporítótól vásárlás esetén teljesen lutri az is, hogy milyen temperamentumú kutya kerül hozzánk és ráadásul sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy előbb-utóbb valamilyen egészségügyi probléma is felüti a fejét. Természetesen senkit nem akarnék lebeszélni az örökbefogadásról! Viszont csak azzal a tudattal szabad belevágni, ha elfogadjuk, hogy bármilyen csomagot (átélt trauma, ki tudja milyen temperamentum, bizonytalan egészségügyi állapot stb.) hozhat magával.

A szaporítótól vásárlással már más a helyzet, erről viszont szeretnék mindenkit lebeszélni. Hogy miért? Következő cikkből kiderül… 🙂

Sok sikert kívánok! 🙂