Több hétig-hónapig tartó várakozás és előkészületek után végre elérkezett az idő: mehetünk a kis pointerünkért.
Mióta elhatároztuk, hogy kiskutya érkezik a családba, beszereztük a (fek)helyét, etetőtálját, itatótálját, rágható játékokat (KONG, fogselyem), egy-két plüsst, amihez hozzábújhat, amivel játszhat. Póráz, nyakörv (esetleg hám) is rendelkezésünkre áll, valamint a szállítóbox is, amit nem csak az autóban utazásra, hanem otthoni kuckózásra is használhat.
Első napok a kölyök pointerrel
Ha a kölyök érkezése után rájövünk, hogy szeretnénk korlátozni a mozgásterét a lakáson/házon vagy akár a kerten belül, akkor érdemes minél hamarabb átalakítani a környezetet úgy, hogy ne kelljen folyton rászólnunk a kutyára, hanem eleve ne tudjon bemenni, odamenni ahova nem szeretnénk.
Hasonló a helyzet a használati tárgyakkal, cipővel, papuccsal, ruhával, de akár még a szőnyeggel is… Tapogatás helyett ő úgy ismerkedik a dolgokkal, hogy a szájába veszi, megrágja, megízlelgeti. Ha elpakolunk előle, amit csak lehet – amíg idősebb nem lesz – és mindig arra irányítjuk a figyelmét, amit csinálhat (adunk neki rágó játékot, játszunk vele, tanítjuk egy picit), akkor sokkal könnyebben – és nem mellesleg jobb hangulatban – átvészelhetjük a kölyökkorral járó nehézségeket. A 2-3 hónapos pointer kölyök, de még a 4-5 hónapos is nagyon hamar elfárad, így egy pár perces játék vagy tanulás remek megoldás a figyelemelterelésre.
Példa: a kölyökkutyánk elkezd mászkálni, láthatóan unatkozik és keres magának valami elfoglaltságot. Lehet, hogy éppen a függönyt találja meg és kezdi el húzni, de lehet, hogy a kanapéra talál rá és kezdi el csócsálni a sarkát. Ez esetben vegyük gyorsan a kezünkbe az egyik játékát, kedvesen, jó kedvűen szóljunk neki, hogy ránk figyeljen és kezdjük el dobálni/húzgálni a játékot, hogy felkeltsük az érdeklődését. Ha jól mozgatjuk az eszközt, akkor biztos, hogy oda fog jönni és belemegy a cserébe. Játszunk együtt 5-10 percet és jó eséllyel ő elalszik vagy tovább játszik egyedül, mi pedig folytathatjuk amit félbehagytunk.
Tehát elsősorban ne „lebeszélni”, tiltani akarjuk valamiről/valamitől, hanem mutassunk neki egy alternatívát, amit csinálhat, amivel elfoglalhatja magát.
Fontos szem előtt tartanunk azt is, hogy a kölyökkutya nem érti automatikusan a NEM szót! Nem tudja, hogy mit jelent az, hogy “NE menj oda”, “NE csináld ezt”, “NE csináld azt”, “NE rágd szét” stb., tehát eleinte hiába is mondogatnánk neki. Az pedig, ha folyton azt hallaná, hogy “NE”, „NEM”, „NEM SZABAD”, akkor teljesen elcsépeltté válna számára és jó eséllyel hamarosan teljesen figyelmen kívül is hagyná.
Ez magával hozhatná azt az érzést, mintha direkt rosszalkodna, direkt bosszantani akarna minket, pedig ez egyáltalán nincs így. Egy egészséges kölyök eleven, kíváncsi, felfedezésre éhes, aki az ösztönei alapján, illetve a külső ingerekre reagálva cselekszik. Tehát a folyamatos tiltással egy ördögi körben találhatnánk magunkat, amiből nehéz lenne kiszállni…
Ha a kutyánkat a „kutyaságaival” tudjuk látni, akkor sokkal egyszerűbb átállítani a gondolkodásunkat az iránymutatásra. Ennek köszönhetően erős kötődésen alapuló, jó kapcsolatot alakíthatunk ki a kölyökkutyánkkal, ami pedig nagyon fontos alapja az együttélésnek is és a nevelésnek is.
Egyébként a fogváltás után – rendszeres séta/mozgás és játék mellett – jelentősen csökken a kölyökkutya rágási kedve, úgyhogy szépen lassan újra elkezdhetjük elől hagyni a tárgyakat.
Kontroll, tiltás, szabályok
Természetesen kontrollra, szabályokra is szükség van a kutya életében, de a “NEM SZABAD” dolgokat ugyanúgy fokozatosan kell megértetnünk vele, megtanítanunk neki, mint bármi más feladatot. Leginkább célravezető, ha ezt is pozitív megerősítéssel tanítjuk és az igazán kiélezett, fontos szituációkra hagyjuk a használatát, hogy később se váljon elcsépelté.
A szabályok nem feltétlenül jelentenek korlátozást vagy a szabadság megvonását, sőt! Vegyük alapul pl. az autózást és a KRESZ-t. Beülhetünk az autóba és elutazhatunk vele szinte bárhova. Szabadságot ad. Élvezhetjük magát a kocsikázást is. Ahhoz, hogy biztonságos legyen az autózás mindenkire nézve (beleértve magunkat is), a KRESZ szabályai szerint kell vezetnünk. Ha figyelmen kívül hagyjuk, akkor az káoszhoz és balesetveszélyhez vezet, míg ha megtanuljuk és alkalmazzuk, akkor megtapasztalhatjuk a szabadság érzést, amit az autó adni tud.
Hogy jön ez az egész a pointer neveléséhez?
Ha erőszak- és büntetésmentesen neveljük a kölyköt, akkor bízni fog bennünk, együttműködő lesz velünk és ezáltal mi is bízhatunk benne. Tehát, ha megtanítjuk neki a (“KRESZ”) szabályokat, akkor nagy szabadságot adhatunk neki, mert tudjuk, hogy biztonságban lesz.
Mik ezek a szabályok?
- ha hívjuk, akkor jöjjön oda hozzánk
- hagyja ott, amit a földön talál (pl. élelmet, szemetet, ürüléket)
- kérésünkre várakozzon nyugalomban
- figyeljen ránk (kérésre is, valamint fél szemmel, fél füllel akkor is, amikor éppen szabadon lófrál)
- ne rohanjon ki az ajtón/kapun, csak hívásra menjen ki rajta
- ne ugorjon ki az autóból, csak ha kihívjuk
Otthoni szabályok
Azért van szükség otthoni szabályokra, mert egy kölyökkutya számára (főleg 2-3 hónapos korban, amíg még nem mehet utcára, közösségbe) az egész lakás egy játszótér és mi vagyunk számára a játszópajtik. Ez azzal járhat, hogy szétrág bútorokat, felugrál mindenhova, leveszi a székről/asztalról, amit elér, valamint velünk játszik üldözőset, birkózósat, aminek a vége – ha nem adunk keretet vagyis nem mutatjuk meg a kiskutyánknak a játékszabályokat – hogy csipkedi a lábunkat vagy éppen durván harapdálja a kezünket. A keret, illetve szabályok felállítása továbbra sem kell, hogy durvulással, kiabálással, klasszikus értelemben vett büntetéssel járjon, mert az csak olaj lenne a tűzre.
A játék abbahagyása ugyanúgy büntetés a kutya számára, ezt hívjuk negatív büntetésnek. (Egyszerűen magyarázva: a negatív kifejezés elvételt jelent, tehát negatív büntetés az, ha elveszek valamit, ami a kutya számára fontos/érdekes/vágyott. Pl. ha durvul, akkor abbahagyom a közös játékot. Ha a figyelmem megszerzése érdekében ugrál rám, akkor nem figyelek rá. Azonban nagyon fontos, hogy ha a nem kívánt tevékenységet abbahagyja és jót csinál (abbahagyja az ugrálást és leül), akkor azonnal megdicsérjük, megjutalmazzuk. Nem feltétlen jutalomfalattal, hanem pl. megkaphatja a figyelmemet, simogatást, tovább játszást, stb.
Amiről eddig szó volt, az a pozitív nevelés, szabályok, tiltás kérdése, vagyis, hogy mi mit szeretnénk a kutyától. Ahhoz, hogy ezt meg tudja adni nekünk, ki kell elégítenünk az (alap) igényeit.
Mire vágyik, illetve mire van szüksége a kölyök, később a felnőtt pointernek?
-
Szocializáció
Az első naptól kezdve, ahogy hozzánk kerül, egészen 4 hónapos koráig intenzívebben, s a kölyökkor alatt folyamatosan. Természetesen lépésről lépésre, fokozatosan, különben ha túl sok és/vagy túl nagy ingernek tesszük ki a kölyökkutyát, azzal sokat árthatunk.
Tehát, ha kiegyensúlyozott, magabiztos kutyát szeretnénk, akkor kölyökkorban folyamatosan és fokozatosan ismertessük meg minden olyannal, amivel élete során találkozni fog:
- felnőttekkel (különböző korú nőkkel, férfiakkal)
- gyerekekkel
- idősekkel (pl. járóbotos, járó keretes, ingatagon mozgó)
- sok különböző fajtájú, méretű, korú, temperamentumú kutyával
- háztartási eszközökkel (pl. porszívó, felmosórongy, robotgép, TV, de legfőképpen a mozgó illetve hangos tárgyak)
- sok különféle helyszínnel (erdő, mező, lakótelep, kertesház övezet, kutyabarát bevásárlóközpont stb.)
- autóval, utazással
- tömegközlekedési eszközökkel, vonattal
- más állatokkal
- stb-stb.
-
Mindennapos mozgás, sétálás
- felfedezés, szimatolás
- ürítési lehetőség
- játék kutyatársakkal
- aktív testmozgás – szigorúan a kutya korához igazítva! (pl. rövid együtt futások, labdázás 1 vagy 2 labdával, pullerezés, úszás, dummy játék stb.)
- strukturált, vagyis feladatokkal tűzdelt séta (sok segítséggel, sok jutalomfalattal: pl. erdőben/mezőn/parkban séta közben fa/pad/bármilyen tárgy kerülése, lábnál követés, jobbra-balra forgások, behívások, ülve és fekve várakoztatás. Később egyre kevesebb jutalomfalattal, s ahogy nő a kölyökkutyánk, elkezdhetjük gyakorolni pl. a helyben maradást eltávolodásokkal, nagyon alacsony akadály átugrását, kúszást/pad alatt átbújást vagy akár a menet közben fektetést/állítást is.) Kivitelezés: egy kis séta, 1-2 feladat; szabad séta tovább, megint 1-2 feladat és így tovább – szakaszosan, játékosan, felszabadultan.
-
Játék a gazdival
Cél az önfeledt, laza játék, akár még eszköz/tárgy nélkül is. Ha nem tudjuk, hogy hogyan csináljuk, akkor itt egy kis segítség: Játék a kölyökkutyával.
-
Fajtaspecifikus tevékenység
Szintén szigorúan a kutyánk korához igazítva! Ha már 4-5-6 hónapos kortól hangsúlyt fektetünk arra, hogy megtaláljuk azt a tevékenységet, amiben a kutyánk kiélheti ösztönös adottságait és vágyait, akkor nagyon jó úton haladunk afelé, hogy „boldog kutyánk” legyen. Kölyökkorban még csak célzott játékos feladatok jöhetnek szóba, s majd 8-10-12 hónapos kor körül kezdődhet a tréning. Mindenképpen érdemes az adott tevékenységben jártas, erőszakmentes szemléletet követő szakemberhez fordulnunk, aki abban is tud segíteni, hogy már kölyökkorban milyen feladatot csinálhatunk, hogyan játsszunk a kutyánkkal.
-
Megfelelő körülmények
- mindig friss víz
- tiszta környezet
- ha kerti kutya, akkor
- fedett hely pl. kutyaház, ahova el tud húzódni a szél és eső elől. Akkora, amibe kényelmesen be tud menni, de ne túl nagy, hogy télen be tudja „fűteni” magának
- árnyékos hely, ahova nyáron elvonulhat a tűző nap elől
- ha lakásban van, akkor
- saját hely, ahova elvonulhat
- lehessen a közelünkben, hiszen ő is társas lény
-
Megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék
Kölyökkutya etetése legalább olyan fontos kérdés, mint a kölyökkutya nevelése. Nagy hatással van a fejlődésére és jelentősen kihathat a viselkedésre is.
Kérjünk segítséget! Nem könnyű, mert mást mond a tenyésztő, mást az állatorvos, megint mást az állateledel boltos és a kutyaiskolában/tréningen is más-más véleményt hallhatunk. (Természetesen mindenki a legjobb tudása szerint tanácsol és jót akar.)
Figyeljünk az érzéseinkre, s a kellő informálódás után, a sok véleményből, a saját preferenciáink figyelembevételével mérlegeljünk és válasszunk. További szempontok és segítség a kölyökkutya etetése című cikkben. -
Gondozás
Szem, fül, szőrzet, karmok, bűzmirigy stb. ápolása, gondozása. Emellett ne feledkezzünk meg a külső- és belső élősködők elleni védekezésről sem:
- Szívférgesség elleni védekezés: milbemicin tartalmú készítmények.
- Kullancs és bolha elleni védekezés: spot on, nyakörv vagy tabletta formájában.
- Negyedévenkénti féreghajtás: bár a milbemicin tartalmú készítmények egyúttal féreghajtók is, de nem minden típusú férget hajtanak ki, így kiegészítő féreghajtásra is szükség van.
-
Rendszeresség és következetesség, napi rutin
Azt, hogy kiskutyánk kiegyensúlyozott és nyugodt legyen, elősegíthetjük azzal, ha egy kialakult napi rutin szerint éli az életét. Ez persze nem azt jelenti, hogy soha nem térhetünk el ettől a rutintól, de jó, ha ott van, mint vezérfonal.
A kölyökkutya napi rutinjának kialakításához a biológiai ritmusa adhatja a keretet. Mivel még eleinte négyszer, 3 hónapos korától pedig háromszor eszik, ezért érdemes az étkezést venni alapul. Jó, ha mindig nagyjából azonos időben etetjük, s az ideális az, ha az etetéshez kapcsolódik valamilyen feladat. Pl. az egyik adagját a kinti sétálás során történő tanításkor kapja meg, másik adagját a boxban, harmadikat pedig otthoni tanításkor, gyakorláskor.
Pihenés: talán nem is gondolnánk, de a kölyökkutyáknak rengeteg pihenésre, alvásra van szükségük. Ha már egy ideje ébren van, akkor érdemes figyelgetnünk, mert – ahogyan a gyerekek is – a kutyák is túl tudnak pörögni. Ha észrevesszük, hogy fáradt vagy túlpörgött (durvul, esztelenkedik, „rosszcsontkodik”, harap, esik-kel, látványosan nem figyel ránk), akkor biztosítsuk számára, hogy pihenhessen, azaz tegyük be a helyére, különítsük el magunktól. Egy boxhoz szokott kölyköt, ha ilyen állapotában beteszünk a boxba, akkor kb. 30 másodperc alatt elalszik.
-
Nyugodt, magabiztos, példamutató gazdi 🙂
Mi jöhet még szóba a pointer nevelése kapcsán?
Szeparáció, vagyis elkülönítés tanítása
Az első egyedül töltött éjszaka meghatározó pillanat a kölyökkutyánk életében. Távol került az anyjától és a testvéreitől, így érthető módon felettébb nyugtalan és feszült lehet. Ha kaptunk egy rongy/lepedő darabot vagy plüsst amin rajta van az anyja és a testvérei ismerős illata, akkor rakjuk be hozzá és máris könnyebbé tehetjük számára az első éjszakákat. Ha nem sikerül megnyugodnia, akkor mindaddig ne hagyjuk őt magára, amíg fokozatosan hozzá nem szokik az új helyzethez.
Attól még, hogy az első néhány éjszaka vele alszunk/a közelünkben alszik, nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve mindig velünk akar majd aludni. Lehet, hogy eleinte folyamatosan szüksége van a közelségünkre, de néhány nap után, ahogy szépen fokozatosan tanítjuk az egyedüllétre, már egyre hosszabban nyugodtan ellesz. Nappal ugyanúgy, ahogyan éjszaka is.
A hangsúly itt is a fokozatosságon és a rendszerességen van. Kis lépésekben érdemes haladni és naponta fokozatosan növelni az egyedül töltött időt, hogy aztán kb. 3,5 hónapos kora körül már több órát is egyedül hagyhassuk. (Ha van mellette egy vagy több felnőtt kutya, akkor ez már jóval hamarabb is megtörténhet.) Bár lehet, hogy körülményes és nehéz megoldani, de abszolút kifizetődő, ha erre a kérdésre nagy hangsúlyt tudunk fektetni pici kölyökkorban.
A tanítás során mindenképpen figyeljünk arra, hogy még azelőtt menjünk be hozzá/engedjük be magunkhoz/engedjük ki a box-ból, mielőtt még nyugtalanná válna. Ha nem így tennénk és rendszeresen a kiskutya nyüszítésére, ugatására jelennénk meg/engednénk ki, akkor azzal – akaratlanul is – azt tanítanánk neki, hogy nyüszítsen, ugasson, ha ki akar jönni/velünk akar lenni. Pedig mi éppen azt akarjuk tudatni vele, hogy legyen akkor is nyugodt, ha külön van tőlünk vagy egyedül van.
Pointer szobatisztaságra nevelés
Ha megismerjük a kölyökkutya adottságait, akkor a szobatisztaságra nevelés is könnyebben megy, s elfogadóbbak lehetünk a kiskutyával.
Egy 8-10 hetes kölyöknek még nagyon pici a hólyagja, így egyszerűen szüksége van rá, hogy 1-2-3 óránként ürítsen. Ahogy fejlődik, egyre hosszabb az az idő, amíg vissza tudja tartani a vizeletét, de még 12-14 hetes korában is 3-4 óránként számíthatunk rá, hogy pisilni fog.
Ha így nézünk a kérdésre, akkor
- tudatos tervezéssel a lehető legtöbbször lehetőséget biztosítunk számára, hogy a megfelelő helyen végezze el a dolgát (kivisszük a kertbe, vagy ölben levisszük az utcára tiszta füves területre) és amikor sikerül, akkor látványosan örülünk, megdicsérjük;
- a kölyök 5-6 hónapos koráig részben elengedjük a szobatisztasági kérdést. (Azért részben, mert nem teszünk különösebb erőfeszítést a megelőzésre, viszont amikor éppen a szabadban végzi el dolgát, akkor jól megdicsérjük.)
Mindkettő, de főleg az utóbbi esetben használhatunk kutya pelenkát, ami kényelmesebbé teszi ezt az időszakot, viszont ez esetben egy picit nehezebb dolgunk lehet a későbbi átszoktatásnál.
További információk és tippek a Kölyökkutya szobatisztaságra nevelés cikkben.
Elvárások nélkül
Egy elvárásokkal teli világban, ahol folyton követelményeket támasztanak felénk, nehéz azonosulni ezzel a gondolattal. Pedig, ha mi magunk is elvárásokat támasztunk a kutyánkkal szemben, sokszor csak az állandó feszültségben, elégedetlenségben, fortyogásban és keserűségben részesülhetünk.
Ezzel szemben, ha elvárások nélkül próbálunk meg viszonyulni a kutyánkhoz és elkezdjük keresni a valódi okot, hogy miért nem csinálja meg, amit szeretnénk, akkor egy új dimenzióba kerülhetünk. Ebben a dimenzióban eltűnik – de legalábbis jelentősen csökken – a feszültség, hiszen a figyelmünk a megértésre összpontosul. A megértéssel együtt pedig már tud jönni egy olyan megoldás, ami segít a kutyánknak abban, hogy megcsinálja, amit kérünk tőle.