2. alkalom – #Sajátélmény: LPM&P Jelenlét Tudatosság Kurzus a kutyáddal

Az elméleti alkalom után izgatottan és kíváncsian vártam az első gyakorlati alkalmat. Ez egy haladó kurzus, aminek feltétele az alap program elvégzése (tehát a csoport minden tagja ismeri az alap együttműködési és kontroll feladatokat), azonban előfordulhat hogy az egyes csoporttagok nem ugyanannál az LPM&P Trénernél tanultak, illetve lehet olyan is, hogy valaki már régen végezte az alap programot… Éppen ezért ez az óra az ismétlésről – és talán picit még a csapat összecsiszolódásáról – szólt.

Együttműködési feladatok

Behívás

A behíváshoz sípot használunk. Mivel Csicsivel pici korától kezdve rendszeresen gyakorolom a behívást, ezért ha meghallja a sípszót, akkor azonnal fordul és rohan hozzám. Vagy nem is hozzám, hanem a síp felé? Bizony ám, többek között ezért is vártam már, hogy csoportos képzésen vegyünk részt, mert itt végre tanítani tudom neki, hogy ne a síp hangjának irányába rohanjon, hanem hozzám. Néhány ismétlés után már kezdte is megérteni miről van szó. 🙂

“Helyedre”

A helyét egy (Varázs)törcsi szimbolizálja. Sok minden más mellett, ennek a feladatnak az egyik célja, hogy bárhol is legyünk, a helyére tudjam küldeni Csicsit, amin ő utána kérésemre ott is marad. Otthoni körülmények között az alábbiakban lehet hasznos, ha megtanítom neki ezt a feladatot:

  • menjen a helyére és fekve várakozzon (pl. amíg kimérem/elkészítem az ételét)
  • menjen a helyére és pihenjen/aludjon
  • ajtó/kapu kinyitásakor menjen egy (általam kijelölt) helyre és ott várja meg, amíg kimegyek/bejövök
  • kapu/garázsajtó kinyitásakor menjen egy (általam kijelölt) helyre és ott várja meg, amíg kocsival kiállok/beállok

Külső helyszíneken:

  • menjen a törcsire és várakozzon ott, amíg pl. telefonálok egyet
  • menjen a törcsire és ülve vagy fekve maradjon ott amíg pl. beszélgetek egy rég nem látott ismerőssel
  • étteremben feküdjön le a törcsire és lazítson, pihenjen
  • vendégségben a törcsi lehet a helye, ahova elvonulhat pihenni, illetve ahová el tudom küldeni pihenni

…és még oly sok szituációban hasznos lehet.

Ül + Marad

Csicsi 8-10-12 hetes korában nem igazán szeretett ülni, amikor az ülést gyakoroltuk, akkor szinte mindig belefeküdt. Mivel tudom, hogy egy ilyen szituációban – főleg ilyen fiatal korban és főleg egy ennyire megfelelni vágyó kutyánál – nem arról van szó, hogy “direkt ellenáll, mert nem akar szót fogadni“, ezért elkezdtem keresni, hogy vajon mi lehet az ok. Első tippem be is jött, az anatómiában volt a kutya elásva. Egészen egyszerűen pont úgy állt a farkincája, hogy ülésnél kényelmetlen (vagy akár fájó) volt számára. Ahogy nőtt, főleg mióta megnyúlt (4 hónapos kora óta) nincs semmi gondja az üléssel és látszik is, hogy már teljesen más szöget zár be a farkinca a földhöz viszonyítva.

Örülök, hogy anno nem erőltettem az ülést, s ahogy a példánkból is látszik, az hogy ráhagytam, hogy lefeküdjön, egyáltalán nem eredményezett semmi rosszat. Mára már hosszasan és türelmesen, ráadásul még szépen is ücsörög (nem kitett fenékkel, hanem “szabályosan”).

Szemkontaktus

Ennek a feladatnak az átismétlése igen tanulságos volt. 🙂 Egyrészt már hetekkel ezelőtt csináltunk ilyet utoljára, másrészt ugyebár mindig egyedül voltunk. Most viszont szóltak a klikkerek, hangzottak a gazdiktól a dicséretek, s hirtelen nem is értette Csicsi, hogy hol van, hova figyeljen, mit is szeretnék tőle. 🙂

Nagyon cuki volt és imádtam, ahogy magától helyére tette a dolgokat és elkezdett a szemembe nézni. Szívet melengető érzés, amikor nem kicsikarom/kierőszakolom a figyelmet, hanem megvárom, hogy ő maga döntsön úgy, hogy a szemembe néz és kérdez.

Fekszik + Marad

Kíváncsian vártam, hogy így csoportban, új helyszínen milyen szintet fogunk tudni megcsinálni és csak tátottam a szám, olyan ügyes és türelmes volt Csicsi.

Forogtam, pörögtem, megkerültem őt, eltávolodtam 3-5-10 lépésre és bitang stabilan feküdt, várt. Nagyon büszke vagyok rá, hogy 5 hónaposan így tud koncentrálni és ilyen türelmesen tud maradni.

Laza pórázon sétálás

Ebben a feladatban biztosra mentem és sok jutit használtam segítségként, főleg az elején. Ugyebár új szituációban voltunk, úgyhogy nem lett volna jó döntés túl magasra tenni a lécet. Így viszont sikerélményünk is volt, illetve azért menet közben nehezítettem annyit, hogy legyen benne fejlődés is.

Relax póz

No igen, ezzel a feladattal tartoztam még magunknak, mert ezt nem tanítottam meg Csicsinek. Maga a mozdulat megvan, hogy elfeküdjön az oldalára, de annyira rá van pörögve a kajára, hogy szinte azonnal felpattan belőle. Nagyon figyelnem kell rá, hogy ne pörögjek vele, úgyhogy talán ezért is “felejtődött el” ez a feladat, mert nagy odafigyelést és nyugalmat igényel részemről. Mostantól elkezdjük ezt is gyakorolni.

Kontroll feladatok

Élelem kontroll

Mivel ez elég jól szokott menni, ezért már kicsit előre dörzsöltem a tenyerem. Talán pont emiatt vagy a csapat hatása miatt, Csicsi először elég nehezen tudta kontrollálni magát. (Ami egyébként teljesen oké és normális ebben a helyzetben.) Azonban büszke vagyok magamra, amiért nyugalommal, türelemmel maradtam benne a szituációban, kivárva, hogy megtörténjen az önkontroll.

Régen csalódásként éltem volna meg, hogy nem úgy sikerült a feladat, mint ahogy vártam és ettől türelmetlen lettem volna… de most teljes megértés és elfogadás volt a szívemben, így Csicsi a jutalomfalat mellett bezsebelhette az őszinte örömömet is. 🙂

Autóból kiszállás

Mivel rengetegszer megyünk autóval, ezért az autóból kiszállást (kontrolláltan) napi szinten csináljuk, jól is megy. Azonban nyitott ajtónál várakoztatásokat és eltávolodásokat nem gyakoroltunk még.

Gondolkoztam is, hogy így csoportban, magasabb ingerkörnyezetben meddig menjek el, de mivel láttam Csicsin, hogy teljes nyugalommal várakozik nyitott ajtónál is, ezért 19-re lapot húztam és 21 lett belőle. 🙂 Ez a gyakorlatban kb. annyit jelent, hogy eltűntem a szeme elől, körbementem az autó körül, miközben Csicsi nyitott ajtónál (autó ajtaja is + box ajtaja is nyitva volt) szépen várakozott, amíg vissza nem értem.

Hát igen, ismét nagyon büszke voltam rá! Persze tanítottam, tanítom és következetes vagyok vele, de azért döbbenetes volt megtapasztalni, hogy mennyire együttműködő a kis rókakutyám.

Összegzés

Ahogy ezt tudtam előre, nagyon ránk fért, hogy csoportban is gyakoroljunk. A feladatok kivitelezését illetően nagyon büszke voltam Csicsire, illetve magunkra. Imádtam, hogy ott a sok kutya körülöttünk, – ráadásul pont mellettünk volt a 10 hónapos Aragorn, akivel eléggé egymásra találtak -, mégis mindvégig szépen tudott figyelni rám. Örülök, hogy felszínre kerültek fejlődési pontok, s izgatottan várom a következő alkalmat.